Még egy...

Ezt hallgatom most

Csak az a tied, amit megeszel

Apám azt tanította nekem, hogy semmi sincs fontosabb az evésnél.

Kedvenc eledeleim:

norvég krumplislángos (lompe); sajtos burek a kikindai piacról reggel, frissen; anyám rántottkarfioljai; ordás puliszka; melegen füstölt lazac; indiai vöröslencse (dhal); lappföldi mocsári hamvas szeder (hjortron); szerb ajvar; perzsa khoresht-e ghorme sabzi vegetariánus változat (- zöldséges bárányragu bárány nélkül nélkül); halva és joghurt minden változatban.

Koppenhága, Bali étterem

A férfi kedvenc étterme nincs nyitva. Kénytelenek másik éttermet választani. A férfi valami igazán különlegeset akar a nőnek mutatni, hogy emlékezetes maradjon ez a délután. Még bali ételt egyikük sem evett. Nem is tudják, Bali hol is van. A férfi valami kínai-szerűt vár. A nő kígyókat, egzotikus gyümölcsöket képzel. Az étterem az emeleten van. A lépcsőházban vörös falikárpit. Félhomály. Fent kevés a fény, főleg mécsesek fénye. Furcsa szobrok: a jóltápláltság aranyozott szobra, fekete elefántok, színes madarak. A teremben a fekete és a vörös az uralkodó szín. A pincérek hagyományos zsakettben, de mind keleti arc. A vendégek nem illenek ide: kipirult, unalmas skandinávok, nagy szakértelemmel piszkálják villájukkal a zöldséges rizset.

A nő háttal ül az ablaknak, ellenfénybe. A férfi szemben az ablakkal. Az étterem valahogy egy kupleráj hangulatát idézi. Mindketten kólát rendelnek az étel előtt. Éhesek. Isznak, ahelyett, hogy ennének. Esznek, ahelyett, hogy megölelnék egymást. Megölelik egymást, ahelyett, hogy szeretkeznének. Szeretkeznek, hogy helyettesítsék a boldogságot.

Állatfarm

Lusta kutyák

A kutyák Borival akarnak utazni

Joda mester pihen

Brummi kicsikorában

Brummi a sarokban



Egy csomó kiskutyi!

Tejcsarnokban

Jóllakottan pihenünk

A tengerész felesége

Tegnap délután Göteborgnak vettem az irányt két nagyon jó barátommal (egyikük Lisbeth, első útmutató barátom itt, távol, a nyugati partoknál, a másik a jógatanárom, Jon). Az utunk nagyon kellemes volt: jó társaságban jól telik az idő. Egy baleset miatt kerülőutat választottunk Göteborgban, és délkelet felől közelítettük meg a Järntorget nevű teret, úticélunkat. Sok minden van még Göteborgban, amit nem fedeztem fel, tegnap este is egy új helyet, tornyot, a tornyon pedig egy szobrot fedeztem fel:

A tengerész felesége, Tengerészeti múzeum, Göteborg

Korábban nem volt szerencsém megcsodálni a szobrot, mindjárt meg is kérdeztem a barátaimat, mi az. De csak arra kaptam választ, hogy a helyet Tengerészeti Múzeumnak hívják.


Egy előadáson vettünk részt a napba való nézésről, Hira Ratan Manek beszélt a módszerről. Az előadás bevezetésében a vendéglátó szervező felmutatott egy képet, és azt mondta, ez itt a tengerész felesége...Az a szobor volt! Azt kérdezte: mit is néz a tengerész felesége? Majd felmutatott egy másik képet a szoborról, amin világosan látszik a lemenő nap, és hogy a nőalak éppen abba az irányba néz - és imádkozik a tengerbe veszett férfiakért.


Múlt, jelen, jövő...minden párhuzamosan fut bennünk. Ahogy a magyar irodalom egyik legfontosabb filozófiai versében - József Attila A Dunánál - olvashatjuk:

Én úgy vagyok, hogy már százezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit százezer ős szemlélget velem.

Minden, ami zöld - nyári zöldleves

Health is not mere absence of disease.
Health is being established in the Self.
Health is the dynamic expression of Life.

Sri Sri Ravi Shankar

Csupa zöld az erdő-mező. Ma egy csokorra való levest - vagy egy levesnek való csokrot szedtem:

friss csalánhajtások
petrezselyemzöld
lestyánlevél
oregánó
metélőhagyma

Adtam hozzá egy kis (bolti) spenótot, mert azt nagyon szeretem; két cikk fokhagymát és egy egész hagymát (külső, száraz héjával egyetemben). Amikor a hagyma, fokhagyma, spenót, csalán és lestyán összefőttek, felöntöttem egy kis tejszínnel, friss pertezselyemlevelet, snidlinget és oreganót szórtam rá. (Só, bors ízlés szerint.) Főtt tojással és kétszersülttel (vagy pirítóssal) a legjobb. Én speciel egy mentateával öblítettem le. A teának különleges ízt ad a borsmenta közé rejtett zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) és komlólevél (Humulus lupulus).

Azoknak, akik tudnak svédül, ajánlom ezt a bloggot: Vegetariska recept för Yoga
Magyaroknak is van böngészni való: Vegetáriánus

Anyukámnak, születésnapomra

Source:
http://gizmodo.com/344401/blood+pen-brings-new-terror-to-the-phrase-write-this-out-1000-times

Élet - öröm

Madarak a madáretetőnél: széncinke, kékcinke, pintyek, pontyok. Mind kicsinyek és gyorsak. Úgy kapkodják a magvakat, mintha ez lenne az utolsó vacsorájuk.

Macska: egyre lustább, ahogy öregszik. Mindjárt három éves, de máris annyit alszik, mint valami nyugdíjas kandúr. Utálja: eső, hideg, felesleges zaklatás. Kedveli: ha be van gyújtva a kandalló, mert akkor a padló is felmelegszik a kandalló körül, s annál édesebb nincs, mint amikor a macska a padlón elnyúlik. (Kinézetre olyasmi, mint a norvég erdei macska, mert a papája az volt. Különben Joda Mester névre kereszteltük, de csak a 'cicc'-re hallgat.)

Kutyák: most egy, holnap kettő. De ha nem is holnap, hamarosan új kicsinyünk lesz. Egy Tibeti Masztiff!!! Máris 6 kiló, pedig a 6 hetet töltötte csak be. Egy fajtársa pl. 60 kiló, 13 hónapos. (Zodd, Dél-Svédországban.) A masztiffkölyök teljesen fajtiszta szülőktől származik, jelenleg Värmlandon lakik a kennelben. Brumminak hívják. :-) Ahogy a tibeti masztiffok szülőhazájában, Tibetben is, a kutyának gyakran adják a 'tigriskölyök' vagy a 'kismaci' nevet. ;-)

Abbe, avagy Turángardeni Albert Einstein - "öreg" kutyánk, egy terrier keverék. Igazi falusi kutyló. (Tegnap pl. a városban jártunk. Egy padon ülve sütkéreztünk. Abbe minden arra járó kutyát megugatott, mintha a városnak az a kis sarka, ahol tanyát vertünk, az ő territóriuma lenne.)

Egerek: keveset látok, azt a keveset is döglötten. A macska - úgy látszik - tudtára hozta az egereknek, hogy ebben a házban ő lakik, és nem az egerek! :-D Ennek az egész familia örül.

Hangyák: majd nyáron.

Békák: szintén.

Sikló: esetenként.

Őz, szarvas: a mögöttünk magasló hegyen laknak, ritkán merészkednek le.

Jávorszarvas: van, de csak egyszer láttam, a szomszédos mezőn kószált.

Róka: egy öreg ravaszdi. Járt már a kertünkben is, de Abbe rendszeresen bejelöli a területét, így csak a nagyon éhes/kíváncsi róka merészkedik be.

Csigák: remélem idén kevesebb, de semmi garancia!!!! Azt mondják, a békák meg a kacsák megeszik a csigákat. Erre gondolván kis tavacskát tervezek a kedvenc békáimnak.

Folyt. köv.

NÁLATOK LAKNAK-E ÁLLATOK?

Afrika

Borinak, szeretettel

A problémát nem mindig a harmadik világban kell keresni, a feladat itt van körülöttünk, bennünk. Nem az a hőstett, ha valaki "örökbefogad" egy gyermeket Indiában, a hőstett az, ha valaki a tükörbe mer nézni.
Először minden áron meg akartuk téríteni, civilizálni a nem-európaiakat, miközben figyelmen kívül hagytuk sajátosságaikat, kihasználtuk egyszerűségüket, tisztaságukat. Olyan helyzetbe hoztuk őket, hogy tőlünk függjenek életre-halálra. Elvettünk mindent: aranyat, olajat, életeket, becsületüket. Emberi mivoltukban megaláztuk őket, és magunkat is. Megbántuk. S most meg majmot csinálunk belőlük, divatot - Tibetből, Indiából, Dél-Amerikából, Egyiptomból, Afrikából, Thaiföldből. Mi, akik hősiesen segélyeket, önkénteseket, békefenntartókat küldünk. Bánjuk, bánjuk, bánjuk-e igazán? Mi, akik még egyszer sem mertünk a tükörbe nézni: honnan ered ez a nagyképűség?
Addig, amíg magunk nem vagyunk fegyelmezettek, alázatosak és önzetlenek magunkkal, közvetlen környezetünkkel szemben, nincs jogunk segítségnek nevezni a folytonos közbeavatkozást, a tiszteletlen kíváncsiskodást.
Ne menekülj a trópusokra a hideg, sötét, zord tél elől! Neked itt van feladatod! Vedd fel a kucsmád és a zekéd, apríts fát, rakj tüzet, s gyűjts családot, barátokat a tűz köré! Sírj és nevess velük, oszd meg szíved-lelked velük. Légy nagylelkű, s amit a legjobban szeretsz, add oda egy vadidegennek, aki a járdaszélen vacog.
Ne feledd, csak az fog rád visszamosolyogni, akire te már egyszer rámosolyogtál. Te légy a napfény, ami mindenhonnan visszaragyog.

Ne nézz tévét, amíg a tévében nem az igazságot vetítik. Ne vásárolj folyton, felesleges dolgokat. Alkosd újra a világot a már meglévőből: belülről. Mert te vagy mindennek az origója!