2006-10-11
81-es kijárat, Bäckebol
Ami hiányzik
Egyetemistaként, tanárként és írókollégaként bensőséges, baráti kapcsolatban voltam a magyar és egyetemes irodalommal. Különösen magyaróráim révén vált ez a kapcsolat napi rendszerességűvé és személyessé: nap mint nap párbeszédet folytattam különféle szövegekkel, s így írtuk újra mindent a tanítványaimmal. A legjobban ez hiányzik.
A meghitt beszélgetések esténként Arannyal, Berzsenyivel, a borozások Petőfivel, a vacsorák válogatott éttermekben Krúdyval. Az, hogy, nem vitatkozom már sem Radnótival, sem Adyval. Hiányoztok! Tudtam, minden érettségi előtt kézenfogott József Attila, és elsétáltunk Weöröshöz. Útközben sokat beszélgettünk. Ők bátorítottak, van értelme az irodalomnak, van értelme az életemnek...
Egyetemistaként, tanárként és írókollégaként bensőséges, baráti kapcsolatban voltam a magyar és egyetemes irodalommal. Különösen magyaróráim révén vált ez a kapcsolat napi rendszerességűvé és személyessé: nap mint nap párbeszédet folytattam különféle szövegekkel, s így írtuk újra mindent a tanítványaimmal. A legjobban ez hiányzik.
A meghitt beszélgetések esténként Arannyal, Berzsenyivel, a borozások Petőfivel, a vacsorák válogatott éttermekben Krúdyval. Az, hogy, nem vitatkozom már sem Radnótival, sem Adyval. Hiányoztok! Tudtam, minden érettségi előtt kézenfogott József Attila, és elsétáltunk Weöröshöz. Útközben sokat beszélgettünk. Ők bátorítottak, van értelme az irodalomnak, van értelme az életemnek...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
