Európai jogi szabályozást sürget a svéd város alpolgármestere
Kitoloncolhatják Svédországból azokat a magyar romákat, akik az utóbbi hetekben próbáltak menedékjogot kérni, és a hatósági elutasítás után illegálisan próbálnának a skandináv országban maradni – mondta tegnap az MTI-nek Malmö alpolgármestere. A migrációért és a munkaerőpiacért felelős Kent Andersson hozzátette: a korlátozás azokra vonatkozhat, akik nem tudják igazolni, hogy a svéd állam segítsége nélkül el tudják tartani magukat.
A teljes cikk a NOL oldalán olvasható:
http://www.nol.hu/cikk/425251/
2006-11-22
2006-11-21
Ébresztőt fújtunk?
És lőn! Itt következik a "teljes" igazság....(az igazság fajtái: részigazság, féligazság, teljes igazság, valódi igazság....akkor most mi van?)
Részlet a Népszabadság Online mai számából:
(http://www.nol.hu/cikk/425043/)
Tovább kísértük tehát a vasárnap a svéd városba érkezett roma csoportot. Többségüket tegnap hallgatta meg a bevándorlási hatóság. Ahogy korábban érkezett társaik, ők is menekültjogért folyamodtak. A kérelmek elbírálása néhány hét. Ez időtartam alatt fejenként napi kétezer forintot kapnak – ez a gyerekekre is érvényes, bár nem sokat ér: egy telefonkártya árának a harmada. Ráadásul különböző, a várostól akár több száz kilométerre lévő szálláshelyeken helyezik el őket, ahol már magukról kell gondoskodniuk. A kérelem elutasítását követően aztán el kell hagyniuk az országot (a svéd állam kötelessége ennek biztosítása, vagyis a rászorultaknak kifizetik a repülőjegy árát). Ennek hallatán a kezdetben reménykedő romák letargiába estek – még azok is csalódtak, akik három-négy gyermekkel érkeztek, s akiknek mindeközben odahaza „cseng” a szociális segély.
(...)
Amikor felvetjük neki, hogy miért menekültként, miért nem munkakeresőként regisztráltatta magát, elmosolyodik: mert akkor nem lehetnék itt. Vagyis a Park Hotelben, ami egész egyszerűen: menhely. Éppen ez a csapdahelyzet, amelyből a magyarok nem tudnak kitörni. Leegyszerűsítve: ha nincs pénz és/vagy itt élő ismerős, nincs munka sem.
(...)
Kis csapatunk tehát a két felfogás sajátos kombinációját vallja: abban reménykednek, pontosabban, inkább csak reménykedtek, hogy amíg kapnak pénzt és szállást, mint menekültek, addig kereshetnek munkát. A kettő azonban kizárja egymást, sőt: mint már megírtuk, a politikai menedékjogot EU-tagok állampolgárai csak kivételes esetben kapják meg. (A malmői bevándorlási hivatalnál tegnapig regisztrált, több mint kétszáz magyar állampolgár közül senki nem kapta meg, és borítékolható: nem is fogja. Pontosabban: eddig 95 kérelmet bíráltak el, ebből 75-öt elutasítottak, a többit a kérelmezők visszavonták). Olyan fogalom pedig nem létezik, hogy „munkavállaló menekült”. Annak, aki munkát keres Svédországban, tanácsos még Magyarországon a svéd követséghez fordulnia. Itt megtudhatja, hogy amíg állást keres, nem jogosult szociális juttatásokra. De még ha talált is munkát – ami nyelvtudás és szakképzettség hiányában gyakorlatilag kizárt –, akkor is egy év legális munkavállalás és adófizetés az előfeltétele a bőkezű juttatások igénybevételének.
(...)
Tragikus, hogy tévhitek hozták ide ezeket az embereket, és kérjük, gondolják át alaposan, mielőtt útnak indulnak. Amennyiben dolgozni szeretnének Svédországban, annak nem ez a módja – a bevándorlási-szociális rendszer nem erre való” – nyilatkozta lapunknak Nevine Mawati.
Kommentár:
Három és fél éve lakom itt, családi okok miatt költöztem ide, nem menekültként (akkor még nem volt uniós állam Mo.), nem munkavállalóként (nem volt előre elintézett munkám amikor idejöttem). Eladtam Debrecenben egy lakást pár millióért - azt feléltük, még nem találtam munkát, ami alapján még akár munkanélküli segélyre is jogosult lennék (12 hónap folyamatos munkaviszony heti minimum 18 órás alkalmazásban), az ugyanis nem számít, hogy korábban Magyarországon volt munkám, fizettem mindent (adó, egészségbiztosítás, nyugdíjjárulék) - azt ODA fizettem, és nem IDE. Itt új vagyok.
A munkavállalási lehetőségekről annyit: nyelvtudás nélkül nincsen munka. A megfelelő szintre az ember heti négy nap tanulással talán 1-2 év alatt jut el, addig magát kell eltartania. Az itteni árak nem ottaniak. Strömstadban egy kb. 70-80 négyzetméteres lakás (olyan családnyi) 7000 koronába kerül csak bérelni (abban a fütés, víz és karbantartás van benne, a villany, telefon, egyebek nem). 7000 korona kb. 196 ezer magyar pezó. A kaja is jelentősebben többe kerül. Pl. egy vekni kenyér (ami 70-75 dekás) 15-20 korona (szorozzunk csak! 420-560 forint), a kenyér pedig alapvető élelmiszer ugyebár...Egy liter tej kb. 300 forint. A cigi, pia itt rendes embernek megfizethetetlen (extraadós). De a gyümölcs, a zöldség is eszméletlenül költséges. A szegényebb svédek főtt spagettit esznek kechuppal, a bátrabbak krumplihegyeket és szárazbabfőzeléket sült szalonnával, a kreatívak esetenként sárgaborsólevest, paradicsomlevest is főznek. Kolbászról szó sem lehet!!!
Aztán a munkahelyeket sem hírdetés után osztják. A minap beszéltem a Etnikai Diszkriminációs Ombudsman képviselőjével, a hivatalos felmérések szerint is a hírdetések 70%-a (HETVEN) nem valódi, azaz: KAMU. A munkát barátok, ismerősök, rokonok között osztják szét, de persze ezt rendesen, törvényes (látszat) keretek között csinálják (kamuinterjúk, kamuértesítések stb.)... Egyszer voltam egy ilyen kamuinterjún egy iskolában (angoltanár vagyok). Bocs, voltam többször is, de ez annyira kamu volt, hogy majdnem sírtam vagy röhögtem. Az igazgató meg se kapta a jelentkezésem meg az önéletrajzom. Fogalma se volt, hogy hívnak. Azt mondta, legyek szíves pár mondatban magamról beszélni, és elnézést, de nem kapta meg a papírjaimat faxon a helyi önkormányzattól.Akkor jöttem én a kicsit sem vad svéd akcentusommal, úgy meglepődtem, hogy a végén már szavakat sem találtam.... Nos, és aztán egy új csávónak (bevándorló) tessék már megmondani, mennyi ilyen kapcsolata van, hogy abba a 70%-ba belehulljon? Marad a 30% - ha az ember minden egyes hírdetésre jelentkezik (ahhoz meg jó sok képzettség kell, mert a meghírdetett állások majdnem kivétel nélkül mind valamilyen végzettséghez kötöttek, szakképzettség nélkül már vécét sem lehet pucolni - nem viccelek, erre vannak tanfolyamok, és tőlem is kérték, hogy tudok-e folyékonyan beszélni és írni svédül, ha már tanfolyamom nincs is). A 30%-ból azok nem kapnak azonban, akiknek furcsa nevük van (pl. azt, hogy Szeles még egyetlen svéd sem tudta kimondani; az anyósom kb. három évig Sellersnek írta). Én jelenleg rettenetesen örülök, hogy van lyuk a seggemen. De ennél többet nem kívánhatok!
Tessék már leszállni a földre!
Itt és Magyarországon is kapitalizmo van!
Itt és Magyarországon is vannak szegények, még nagyon szegények is! És lesznek még szegényebbek is. Én most nem hasonlítom magamat a mohácsi romákhoz. Semmi jogom nincsen hozzá. Nekik nagyon szar...Nekem még mindig van egy pár dolog, amit el tudok adni, és a párom svéd, van munkája, biztosítása, svéd neve etc.
Ez itt nem a rothadó, hanem az elrothadt kapitalizmus...ugye aki nercbundákban jönni
vágni engem nyakon.
Részlet a Népszabadság Online mai számából:
(http://www.nol.hu/cikk/425043/)
Tovább kísértük tehát a vasárnap a svéd városba érkezett roma csoportot. Többségüket tegnap hallgatta meg a bevándorlási hatóság. Ahogy korábban érkezett társaik, ők is menekültjogért folyamodtak. A kérelmek elbírálása néhány hét. Ez időtartam alatt fejenként napi kétezer forintot kapnak – ez a gyerekekre is érvényes, bár nem sokat ér: egy telefonkártya árának a harmada. Ráadásul különböző, a várostól akár több száz kilométerre lévő szálláshelyeken helyezik el őket, ahol már magukról kell gondoskodniuk. A kérelem elutasítását követően aztán el kell hagyniuk az országot (a svéd állam kötelessége ennek biztosítása, vagyis a rászorultaknak kifizetik a repülőjegy árát). Ennek hallatán a kezdetben reménykedő romák letargiába estek – még azok is csalódtak, akik három-négy gyermekkel érkeztek, s akiknek mindeközben odahaza „cseng” a szociális segély.
(...)
Amikor felvetjük neki, hogy miért menekültként, miért nem munkakeresőként regisztráltatta magát, elmosolyodik: mert akkor nem lehetnék itt. Vagyis a Park Hotelben, ami egész egyszerűen: menhely. Éppen ez a csapdahelyzet, amelyből a magyarok nem tudnak kitörni. Leegyszerűsítve: ha nincs pénz és/vagy itt élő ismerős, nincs munka sem.
(...)
Kis csapatunk tehát a két felfogás sajátos kombinációját vallja: abban reménykednek, pontosabban, inkább csak reménykedtek, hogy amíg kapnak pénzt és szállást, mint menekültek, addig kereshetnek munkát. A kettő azonban kizárja egymást, sőt: mint már megírtuk, a politikai menedékjogot EU-tagok állampolgárai csak kivételes esetben kapják meg. (A malmői bevándorlási hivatalnál tegnapig regisztrált, több mint kétszáz magyar állampolgár közül senki nem kapta meg, és borítékolható: nem is fogja. Pontosabban: eddig 95 kérelmet bíráltak el, ebből 75-öt elutasítottak, a többit a kérelmezők visszavonták). Olyan fogalom pedig nem létezik, hogy „munkavállaló menekült”. Annak, aki munkát keres Svédországban, tanácsos még Magyarországon a svéd követséghez fordulnia. Itt megtudhatja, hogy amíg állást keres, nem jogosult szociális juttatásokra. De még ha talált is munkát – ami nyelvtudás és szakképzettség hiányában gyakorlatilag kizárt –, akkor is egy év legális munkavállalás és adófizetés az előfeltétele a bőkezű juttatások igénybevételének.
(...)
Tragikus, hogy tévhitek hozták ide ezeket az embereket, és kérjük, gondolják át alaposan, mielőtt útnak indulnak. Amennyiben dolgozni szeretnének Svédországban, annak nem ez a módja – a bevándorlási-szociális rendszer nem erre való” – nyilatkozta lapunknak Nevine Mawati.
Kommentár:
Három és fél éve lakom itt, családi okok miatt költöztem ide, nem menekültként (akkor még nem volt uniós állam Mo.), nem munkavállalóként (nem volt előre elintézett munkám amikor idejöttem). Eladtam Debrecenben egy lakást pár millióért - azt feléltük, még nem találtam munkát, ami alapján még akár munkanélküli segélyre is jogosult lennék (12 hónap folyamatos munkaviszony heti minimum 18 órás alkalmazásban), az ugyanis nem számít, hogy korábban Magyarországon volt munkám, fizettem mindent (adó, egészségbiztosítás, nyugdíjjárulék) - azt ODA fizettem, és nem IDE. Itt új vagyok.
A munkavállalási lehetőségekről annyit: nyelvtudás nélkül nincsen munka. A megfelelő szintre az ember heti négy nap tanulással talán 1-2 év alatt jut el, addig magát kell eltartania. Az itteni árak nem ottaniak. Strömstadban egy kb. 70-80 négyzetméteres lakás (olyan családnyi) 7000 koronába kerül csak bérelni (abban a fütés, víz és karbantartás van benne, a villany, telefon, egyebek nem). 7000 korona kb. 196 ezer magyar pezó. A kaja is jelentősebben többe kerül. Pl. egy vekni kenyér (ami 70-75 dekás) 15-20 korona (szorozzunk csak! 420-560 forint), a kenyér pedig alapvető élelmiszer ugyebár...Egy liter tej kb. 300 forint. A cigi, pia itt rendes embernek megfizethetetlen (extraadós). De a gyümölcs, a zöldség is eszméletlenül költséges. A szegényebb svédek főtt spagettit esznek kechuppal, a bátrabbak krumplihegyeket és szárazbabfőzeléket sült szalonnával, a kreatívak esetenként sárgaborsólevest, paradicsomlevest is főznek. Kolbászról szó sem lehet!!!
Aztán a munkahelyeket sem hírdetés után osztják. A minap beszéltem a Etnikai Diszkriminációs Ombudsman képviselőjével, a hivatalos felmérések szerint is a hírdetések 70%-a (HETVEN) nem valódi, azaz: KAMU. A munkát barátok, ismerősök, rokonok között osztják szét, de persze ezt rendesen, törvényes (látszat) keretek között csinálják (kamuinterjúk, kamuértesítések stb.)... Egyszer voltam egy ilyen kamuinterjún egy iskolában (angoltanár vagyok). Bocs, voltam többször is, de ez annyira kamu volt, hogy majdnem sírtam vagy röhögtem. Az igazgató meg se kapta a jelentkezésem meg az önéletrajzom. Fogalma se volt, hogy hívnak. Azt mondta, legyek szíves pár mondatban magamról beszélni, és elnézést, de nem kapta meg a papírjaimat faxon a helyi önkormányzattól.Akkor jöttem én a kicsit sem vad svéd akcentusommal, úgy meglepődtem, hogy a végén már szavakat sem találtam.... Nos, és aztán egy új csávónak (bevándorló) tessék már megmondani, mennyi ilyen kapcsolata van, hogy abba a 70%-ba belehulljon? Marad a 30% - ha az ember minden egyes hírdetésre jelentkezik (ahhoz meg jó sok képzettség kell, mert a meghírdetett állások majdnem kivétel nélkül mind valamilyen végzettséghez kötöttek, szakképzettség nélkül már vécét sem lehet pucolni - nem viccelek, erre vannak tanfolyamok, és tőlem is kérték, hogy tudok-e folyékonyan beszélni és írni svédül, ha már tanfolyamom nincs is). A 30%-ból azok nem kapnak azonban, akiknek furcsa nevük van (pl. azt, hogy Szeles még egyetlen svéd sem tudta kimondani; az anyósom kb. három évig Sellersnek írta). Én jelenleg rettenetesen örülök, hogy van lyuk a seggemen. De ennél többet nem kívánhatok!
Tessék már leszállni a földre!
Itt és Magyarországon is kapitalizmo van!
Itt és Magyarországon is vannak szegények, még nagyon szegények is! És lesznek még szegényebbek is. Én most nem hasonlítom magamat a mohácsi romákhoz. Semmi jogom nincsen hozzá. Nekik nagyon szar...Nekem még mindig van egy pár dolog, amit el tudok adni, és a párom svéd, van munkája, biztosítása, svéd neve etc.
Ez itt nem a rothadó, hanem az elrothadt kapitalizmus...ugye aki nercbundákban jönni
2006-11-20
DOMONKOS ISTVÁN
(Kommentár az előző bloghoz)
Kortárs irodalmi adattár:
DOMONKOS ISTVÁN
Ókér, 1940. augusztus 7.
költő, író, műfordító, dzsesszmuzsikus
A Symposion-mozgalom tagja.
Gyakran tartózkodott külföldön, Nyugat-Európában, végül Svédországban telepedett le.
Kortárs irodalmi adattár:
DOMONKOS ISTVÁN
Ókér, 1940. augusztus 7.
költő, író, műfordító, dzsesszmuzsikus
A Symposion-mozgalom tagja.
Gyakran tartózkodott külföldön, Nyugat-Európában, végül Svédországban telepedett le.
Kormányeltörésben
- (részletek)
Elmém csak tévelyeg széllel kétségben,
Mint vasmacska nélkül gálya a tengerben;
Kormányeltörésben,
Nincsen reménysége senki szerelmében.
(Balassi Bálint)
IZZASZTÓ RENDSZEREK - a tőkés iparban a munkaintenzitás növelésének különféle
rendszerei.
(Közgazdasági kislexikon)
A társadalmi fejlődés azt mutatja, hogy a magántulajdon nem örök kategória.
(Közgazdasági kislexikon)
PROLETARIATUS - a tőkés társadalom bérmunkásainak osztálya,
amely a termelési eszközök tulajdonától megfosztva kénytelen a tőkéseknek eladni
munkaerejét.
(Közgazdasági kislexikon)
NÉPESSÉG MIGRÁCIÓA - egyes országok állampolgárainak bevándorlása egy
másik országba állandó, vagy időleges letelepedés céljából.
(Közgazdasági kislexikon)
én lenni
én nem tudni magyar
élni külföld élet
pénz nyelv zászló
himnusz bélyeg
elnökök vezérek
előkotorni megfelelő
ott ahova érek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
koponyánkból a habverő
nyele kiáll
világ
pro-árjai
világ
kontra-árjai
ez lenni vers
szavak kínai falát
megmássza a halál
élet frázisait
emberbőr kötésben
adják ki írók:
nemzeti irodalmak
generálisai
és nem bírni nemzeti
fogások erős szaga
csinálni külföldből
portable haza
és menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én nem látni
új látóhatár
én menni külföld
talpalni csikorgó havon
élet nercbundákban jönni
vágni engem nyakon
(...)
a szivárványos északon
marx jönni fehér kesztyű
vágni engem nyakon
(...)
én lenni
elnökök vezérek
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én menni üzlet gyalog
üzletben lenni dolores
ő lenni spanyol
ő ülni kassza
lenni nagy mell
lágy massza
finom bajusz lábon
jó szag pris köröm
én lenni elég bátor
előttem állni két görög
ők venni kenyér mosópor hagyma
kisebbik hajában lógni szalma
gatyámban lenni nagy nyomás
nyomás lenni illegalitás
én állni
állni kassza előtt vakon
élet jönni inkognitó
vágni engem nyakon
(...)
én lenni
elnökök vezérek
élet frázisait
emberbőr kötésben
adják ki írók:
nemzeti irodalmak
generálisai
én menni könyvtár
játszani sakk
ott ülni pavlik
ő lenni cseh
ő csinálni nagy rokád
orosz honfoglalás után
marcuse satre godard
morris laing russel nietzsche
kepler galilei newton
einstein poincaré lukács
marshall mcluhan
pavlik járni száj
én kapni matt
király meg két paraszt
lenin lenni emigráns
marx lenni emigráns
joyce musil mann brecht
bartók picasso chagall
marx fájni fog neki
feleség hívni jenny
rilke baudelaire rimbaud
mind csavarogni
én lenni külföldön babon
élet patika előtt kapásból
vágni engem nyakon
én lenni
elnökök vezérek
én menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én menni fogorvos
ő lenni herr schmidt
ő mutatni fénykép
fekete-fehér
védeni hid sisakban
hansi meghalni szegény
gyomor nem bírni
szög ólom csalán
esőkukacok
latrina-banán
herr schmidt szeretni olasz pizza
páciens előtt nem lenni titka
menni nyaralni adria
szeretni szoknya fokhagyma
szeretni kövér nő
szeretni hátul szeretni elöl
halál jönni kelet felől
én gyáva
rezegni nagyon
váróteremben élet légycsapóval
vágni engem nyakon
én lenni
elnökök vezérek
szavak kínai falát
megmássza a halál
én tolatni utcán
venni virsli
ára lenni potom
nadrágban térd
verni vándorbotom
menni dolores
sarkon állni egy magyar
egész délelőtt
ő lenni menekült király
mikor bepiál
ő ülni börtön öt év
nézni tükörben
nap hold akasztás tisza-kanyar
minden reggel őr mondani
lógni te is hamar
ő lógni külföld
gyalog vonaton
este félni
fa susogni be ablakon
ő kivágni fa
természetbarátok jönni
írni cikk
cikk jönni utolsó oldalon
ő nem lenni akármi fráter
ő jönni pszichiáter
én lógni öröklétben vizes madzagon
élet csillagokat látni
végtelenre dagadt lila talpamon
én lenni
élni külföld élet
pénz nyelv zászló
himnusz bélyeg
elnökök vezérek
előkotorni megfelelő
ott ahova érek
pszichiáter mondani
relex relex magyar
nem gondolni mi lesz
nem gondolni mi volt
menni alpok menni tirol
menni copacabana menni hawaii
menni estélyek bálok
new guineában még élni kannibálok
menni brazília menni szahara
moszkva ankara
menni utcákon vinni plakát
lenni izgalmas felvonulás
provokálni járókelő rendőr
lobogtatni piros kendő
lenni kommunista
szó igérni jó szórakozás
tortúra-vita
lenni régimódi proletár
folt rakni maxi-kabát
hús nélkül enni főzelék
moziba nyilvános helyen
turkálni titokban
meleg selyem
mikor senki nem néz oda
dugni csokoládé pofa
én menni plakáttal hátamon
élet gumibottal jönni
vágni engem nyakon
én lenni
elnökök vezérek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
pszichiáter mondani
aludni aludni
ellenség nem lenni
nem lenni susogás
ablak fa
nem lenni cella őr akasztás
tisza-kanyar
nem lenni magyar
venni kutya
venni
menni spanyol mallorca
enni
nézni bika
szagolni mimóza
enni sós hal
újság nem olvasni
vecsere vecsere
vacsornya vacsornya
alonypor alonypor
forradalomfesztivál
szórakoztatóháború
hullaaukció csontkereskedés
elosztás elkobzás
államosítás csőd
belső piac(lélek)
ledolgozás lockout
én megúszni szárazon
élet honorárisan jönni
vágni engem nyakon
(...)
én lenni
elnökök vezérek
én menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én lenni kormányeltörésben
ez nem lenni vers
én imitálni vers
vers lenni tócsa
beleülni lenni szivacs
tönkretenni új ruha
tócsában találni
sok kövér kukac
proletáriátusnak
proletáriátus jövőbe vetni horgát
fogni fürdőszoba
vers lenni kérdezni:
bírni el pici egér
hátán egész-ház
ha bebújni lyuk?
én két gyerek
én motorfűrész
erdő vágni fa
én gomba
én madár
én különféle vad
különféle tárgy
név nem tudni
délután sötét fáradt
este kemény szivornya
asszony lepedő ágy
clitoris
rátenni ujj
nem gondolni
kollektív nem gondolni privát
Djuphult, 1971
Kommentár a kommentárhoz:
Domonkos Istvánt (alias Domit) személyesen ismerem - és nem csak a versein keresztül, ámbár az ember ha sokat olvas, a költők, írók személyes ismerőseivé válnak. Személyesen ismerem, de nem Svédországból, talán egyszer hívtam fel itt, mióta kiköltöztünk. Pestről ismerem, amikor egyszer az Ex-Sympo szervezésében mintegy "visszatért" a magyar irodalomba. (Az Ex-Sympo tematikus számot állított össze, majd 1998-ban az Ister Kiadó kiadta Domonkos válogatott verseit Kormányeltörésben címmel.) Maga a vers (Kormányeltörésben) elementáris erővel hatott rám, amikor először olvastam, de Domonkost hallani kell! A költő azonban hallgat - valahol a dél-svédországi "sztyeppéken". Egymaga jelenti a svédországi magyar irodalmat, bár egyesek szerint a néma költő nem költő. Egyszer azt hallottam másodkézből, hogy azért nem ír, mert nem lehet, mert a svéd nyelvi környezetben egyszerűen nem lehet magyarul megszólalni. A svéd nyelvi környezetben, a svéd reumás-tüdőbajos levegőben, a dél-svédországi bigottságban, protestáns lélekölésben - nem is lehet, ezt garantálom. Azok, akik itt ikegnek-makognak még az árnyékába sem érnek a Domonkos Istvánnak nevezett élő legendának, költőóriásnak...Mit mondjak még? Domonkos nem óriás, nem legenda, nem sztár...csak egy tényező, a magyar irodalom tényezője. Ezt viszont kevesekről lehet elmondani. Balassi, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Kosztolányi, Weöres....
2006-11-19
Hogyha egyszer sok pénzem lesz, felülök a repülőre...
„Isten mégis velünk van!”
- avagy Svédország keserű meghódítása
Népszabadság • Nyusztay Máté • 2006. november 19.
 | Újabb magyar romák érkeztek Svédországba
A cikk tovább folytatódik: http://www.nol.hu/cikk/424896/
Én pedig tovább mérgelődöm, s írok egy e-mailt a NOL szerkesztőségének.
Az üzenet így szól:
Tisztelt Szerkesztők!
Rendszeres olvasója vagyok a NOL-nak. Három éve Svédorszagban élek, családi okok miatt költöztem ide (a párom svéd).
Ma döbbenten olvastam Nyusztas Máté cikkét.
A cikk igyekszik tényszerű lenni, mindazonáltal próbálja az utazás, a megérkezés hangulatát hitelesen megidézni. Ezzel semmi baj sincsen. A megjegyzés azonban, hogy "vezető hírré lettünk az itteni sajtóban" félreérthető. Az itteni sajtón vajon a malmöi újságokat vagy a svédországi médiat érti, mert őszintén szólva, én az esetről a NOL-ból értesültem, és nem kevés internetes kutatás után találtam híreket a svédországi sajtóban. De ez még a kisebb baj volna. Az igazan félrevezető az, hogy Nyusztas Máté valamiképpen sajnálatraméltó, szerencsétlen (becsapott) flótásoknak mutatja a Malmöbe érkezett romákat - ami része az igazságnak -, és felsorolja mindazokat a dolgokat, amelyek miatt a romák arra a döntésre jutottak, hogy Malmöbe repüljenek. Arról azonban nincsen egy szó sem, hogy a tragédia az, hogy ezek az emberek nem fognak engedélyt kapni a svéd hatóságoktól, mint ahogy a már korábban Magyarországrol Svédországba érkezett romák sem kaptak engedélyt annal az oknál fogva, hogy Magyarország tagja az Uniónak (ahogy Svédorszag is), és másik uniós országból menedékjogot nem lehet kérni. Márpedig úgy tűnik, ezek a romák, és a korábban ide érkezettek is menedékjogot kértek a svéd bevándorlasi hivataltól. Ugyanis a menekülteknek biztosítanak szállást és alapvető ellátást (de nem panelt vagy kertes házat) mindaddig, amíg tartózkodási engedélyt nem kapnak. Erről említést sem tesz a cikk. Pedig ez az igazság másik része, igen fontos része. És a svéd hatóságok nem azért utasítják vissza a magyarországi romákat, mert romaellenesek vagy nem látjak a magyarországi problémakat - nem is kell látniuk! Ez Magyarorszag saját ügye.
Úgy gondolom, hogy a magyarországi olvasók nincsenek tisztában sem magával az esettel, sem a svédországi életszínvonalbeli változasokkal. Azok, akik a nyolcvanas-kilencvenes években jöttek Svédországba, és akik most érkeznek, nem ugyanazt tapasztalják. Erről nem olvastam még egyetlen cikket sem a NOL oldalain. Hogy a híres svéd gazdaság mélyrepülését az ember a bőrén érezheti: oda a híres szociális háló, a svéd egeszségügy már-már a sürgősségi ellátáson kívül nem képes betölteni feladatát, hogy a statisztika hókuszpókuszai mögött hatalmas munkanelküliség rejtőzik, hogy a diszkriminació nyíltan vagy burkoltan itt is létezik, a mentalitásra pedig itt a "dubbelmoral" jellemző, magyarán a kettős morál: a svédek nagyon türelmesek, már-már bárgyúak tudnak lenni, mosolyognak, de nem igazán ugyanilyen kedvesek-rendesek a szívük mélyén, ezt higgyék el nekem, aki itt, Svédorszagban bevándorlóként él.
A svéd sajtóból tudom, hogy a magyar külügyminisztérium figyelmeztet mindenkit, aki még nem tudná, hogy az Európai Unión belül nem lehet menedékjogon tartózkodási, letelepedési engedelyt kérni, ugyan elzavarni senkit nem fognak, legalább is három hónapon belül nem. Az unión belül szabadon lehet utazni, költözni, munkát vállalni: ha van munka. Svédorszagban nincsen. (Bár ezt itt még hivatalosan nem jelentette ki senki kerek-perec.)
A magyar médianak is felelőssége, hogy Magyarorszagon az emberek nem táplálnak hiú reményeket! Kérem írják meg, miért nem szabad féligazságokra hagyatkozni, hazugsagoknak felülni...és a fapadosra felülni...s úgy elszállni, mint a fecske, magasan a levegőben...
/
Tisztelettel:
Szeles Judit
Skee, Svédorszag
/A levelemben a következő svéd forrásokra hivatkozom:
/http://svt.se/svt/jsp/Crosslink.jsp?d=22620&a=702875&lid=is_search527895&lpos=0&queryArt527895=ungerska+asyls%F6kande&doneSearch=true&sd=47244&from=siteSearch&pageArt527895=0
http://sydsvenskan.se/sverige/article197060.ece?context=print
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?a=589395
Kommentár:
Nekem valahogy erről a Mézga Géza jut eszembe, meg Paula, meg Hufnágel Pisti....
2006-11-17
A Dalai Láma üzenete a magyaroknak
A Népszabadság Online blogoldalán található a következő bejegyzés:
2006-10-21 18:22:04
"A felvételt magyar dokumentumfilmesek október 11-én készítették Prágában. Izing Róbert és Janzsó Viktor “Tibet - A száműzött ország” címen új magyar dokumentumfilmet forgattak, s mellesleg felkérték a Dalai Lámát, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából intézzen egy rövid beszédet a magyar néphez. A Dalai Láma magyar hangja Konrád Antal színművész. "A video megtekinthető:
http://vilagfalu.nolblog.hu/?post_id=17199
2006-10-25
2006-10-11
81-es kijárat, Bäckebol
Ami hiányzik
Egyetemistaként, tanárként és írókollégaként bensőséges, baráti kapcsolatban voltam a magyar és egyetemes irodalommal. Különösen magyaróráim révén vált ez a kapcsolat napi rendszerességűvé és személyessé: nap mint nap párbeszédet folytattam különféle szövegekkel, s így írtuk újra mindent a tanítványaimmal. A legjobban ez hiányzik.
A meghitt beszélgetések esténként Arannyal, Berzsenyivel, a borozások Petőfivel, a vacsorák válogatott éttermekben Krúdyval. Az, hogy, nem vitatkozom már sem Radnótival, sem Adyval. Hiányoztok! Tudtam, minden érettségi előtt kézenfogott József Attila, és elsétáltunk Weöröshöz. Útközben sokat beszélgettünk. Ők bátorítottak, van értelme az irodalomnak, van értelme az életemnek...
Egyetemistaként, tanárként és írókollégaként bensőséges, baráti kapcsolatban voltam a magyar és egyetemes irodalommal. Különösen magyaróráim révén vált ez a kapcsolat napi rendszerességűvé és személyessé: nap mint nap párbeszédet folytattam különféle szövegekkel, s így írtuk újra mindent a tanítványaimmal. A legjobban ez hiányzik.
A meghitt beszélgetések esténként Arannyal, Berzsenyivel, a borozások Petőfivel, a vacsorák válogatott éttermekben Krúdyval. Az, hogy, nem vitatkozom már sem Radnótival, sem Adyval. Hiányoztok! Tudtam, minden érettségi előtt kézenfogott József Attila, és elsétáltunk Weöröshöz. Útközben sokat beszélgettünk. Ők bátorítottak, van értelme az irodalomnak, van értelme az életemnek...
2006-10-02
Részlet
Lorandnak és Anne-nak
"Jelent-e valamit, hogy az épületekhez történelmet kapcsolunk, és a Második Világháború lebombázott Mainzát idézzük föl lelki szemeink előtt, hogy a Rajnához mitológiát rendelünk, hogy megrendülünk Gutenberg, a város szülöttének szobrai előtt, és keresgélni kezdjük a megfelelő szót: galaxis! Ez az! A galaxis. A Gutenberg-galaxis. Mainznak szaga van. Mosóporszaga. Ezt mindjárt megéreztem, amint elhagytam a reptér hibernetikus légkörét. Mainznak olyan jó otthon szaga van. Magyarországon is ugyanezeket a német mosóporokat használják. Szóval a Rajna habjai, amelybe annyi Lorelay dalától megbódult csónakos - többek között ama nevezetes pfalzi választófejedelem fia is – beleszédült, az Omotól és az Arieltől olyan szép fehér? Nem értem, a dal mit idéz föl..."
Önmagam idézem.
2006-09-21
2006-08-18
Betegség miatt zárva
URSÄKTA, MEN... - BOCSESZ, DE...
Pár hétig nem volt lehetőségem a Jávorszarvaslest frissíteni, mert beteg voltam/vagyok. Úgy is mondhatnám, hogy terepre mentem, a svéd egészségügyet behatóan megvizsgálni. Gondolom, hamarosan életközeli riportokat tudok majd adni, addig is: türelem.
Adalékok:
svédül a beteg pacient, mint angolul - angolul patient még azt is jelenti 'türelmes';
a kórház svéd nevét (ti. sjukhus) 'betegháznak' lehetne fordítani;
az orvos (läkare) eredeti jelentése 'healer' (gyógyítóember, kuruzsló);
a nővér (sjuksköterska) betegnővér.
A félreértések elkerülése végett ne számítson senki a magyar társadalom idegeit borzoló idilli betegellátást bemutató beszámolókra! A helyzet Svédországban sem jobb, mint Magyarországon. Ezt persze most senki nem hiszi nekem, de ha szavakba öntöm pár éve tartó kalandjaimat az itteni egészségüggyel, az valsz fel fogja vidítani magyar honfitársaimat (LEGSZEBB ÖRÖM A KÁRÖRÖM!). Nem a statisztikát fogom lefordítani, mert azt bárki megtehet, a csinos kis svéd statisztikák bármelyik magyar zsurnaliszta számára hozzáférhetőek. Az viszont, hogy valójában mi van a számok mögött, csak annak hozzáférhető, akit a svéd laboratóriumokban szúrkálnak lyukasra, a svéd ügyeleten várakoztatnak, a svéd betegközpontokban küldözgetnek egyik helyről a másikra, és akinek a végén a postaládája (sic.!) lesz tele az orvosi vizitek, receptfelírás, gyógyszer, mentő után fizetendő számlákkal.
Majd egyszer arról is beszámolok úgy nagy általánosságban, hogy a tisztelt ún. nyugati vagy európai macsókultúra miért előnytelen a nők, a gyerekek, az öregek, a kreatívak, a művészek, a betegek, a kövérek, a bénák, a süketek és még annyi mindenki számára. Hogy dicső társadalmi berendezkedésünk (most nem a kapitalizmus kontra szocializmusról beszélek) egy olyan kisebbségi társadalom, ahol az embert pacientnek, patientnek, türelmesnek, birkának képzik ki.
((((( És Endre barátomnak milyen igaza van (Kiss Endre, újságíró) - még emlékszem arra az éjszakára, amikor hajnalig társadalomelméletével traktált....)))))
Pár hétig nem volt lehetőségem a Jávorszarvaslest frissíteni, mert beteg voltam/vagyok. Úgy is mondhatnám, hogy terepre mentem, a svéd egészségügyet behatóan megvizsgálni. Gondolom, hamarosan életközeli riportokat tudok majd adni, addig is: türelem.
Adalékok:
svédül a beteg pacient, mint angolul - angolul patient még azt is jelenti 'türelmes';
a kórház svéd nevét (ti. sjukhus) 'betegháznak' lehetne fordítani;
az orvos (läkare) eredeti jelentése 'healer' (gyógyítóember, kuruzsló);
a nővér (sjuksköterska) betegnővér.
A félreértések elkerülése végett ne számítson senki a magyar társadalom idegeit borzoló idilli betegellátást bemutató beszámolókra! A helyzet Svédországban sem jobb, mint Magyarországon. Ezt persze most senki nem hiszi nekem, de ha szavakba öntöm pár éve tartó kalandjaimat az itteni egészségüggyel, az valsz fel fogja vidítani magyar honfitársaimat (LEGSZEBB ÖRÖM A KÁRÖRÖM!). Nem a statisztikát fogom lefordítani, mert azt bárki megtehet, a csinos kis svéd statisztikák bármelyik magyar zsurnaliszta számára hozzáférhetőek. Az viszont, hogy valójában mi van a számok mögött, csak annak hozzáférhető, akit a svéd laboratóriumokban szúrkálnak lyukasra, a svéd ügyeleten várakoztatnak, a svéd betegközpontokban küldözgetnek egyik helyről a másikra, és akinek a végén a postaládája (sic.!) lesz tele az orvosi vizitek, receptfelírás, gyógyszer, mentő után fizetendő számlákkal.
Majd egyszer arról is beszámolok úgy nagy általánosságban, hogy a tisztelt ún. nyugati vagy európai macsókultúra miért előnytelen a nők, a gyerekek, az öregek, a kreatívak, a művészek, a betegek, a kövérek, a bénák, a süketek és még annyi mindenki számára. Hogy dicső társadalmi berendezkedésünk (most nem a kapitalizmus kontra szocializmusról beszélek) egy olyan kisebbségi társadalom, ahol az embert pacientnek, patientnek, türelmesnek, birkának képzik ki.
((((( És Endre barátomnak milyen igaza van (Kiss Endre, újságíró) - még emlékszem arra az éjszakára, amikor hajnalig társadalomelméletével traktált....)))))
2006-08-05
Megmagyarázom a magyar címert is
A magyarral ugyanaz a baj, mint a buddhizmussal.
Körülbelül egy éve fedeztem fel, hogy valószínűleg buddhista vagyok, de akkor még nem vettem az egészet komolyan, éltem tovább, ahogy addig. Ám valahogy lassacskán furcsa változások álltak be az életembe: vegetáriánus lettem, mert furcsa ízűnek találtam a húst, és nem volt gusztusom lenyelni, elkezdtem meditálni és buddhista könyveket olvasni. Tavaly év végén részt vettem egy vipassana kurzuson, amely során teljesen megvilágosodott számomra, nem vagyok én teljesen hülye, csak buddhista.
Aztán nyilván az ember, különösen a buddhista fajta, nem hiszi csak úgy el a dolgokat, hanem maga akar meggyőződni mindenről, és társakat akartam találni a meggyőződéshez. Itt kezdődött a probléma. Tudniillik az ember vagy született buddhista, már úgy értem, buddhista országban született - mert persze, hogy minden ember buddhista születésénél fogva - , és akkor adott a hagyomány, vagy nyugati buddhista, és akkor jön a keresztkérdés: Te melyik buddhista tradiciót követed? Ezt a kérdést nekem is mindjárt feltették, mikor társakat akartam keresni a meggyőződésben. És nyilvánvaló, hogy nem tudtam rá válaszolni, hiszen éppen csak most fedeztem fel, hogy buddhista vagyok, a nüanszokat még nem tanulmányoztam, gondoltam, az ember már attól is buddhista, hogyha Buddha tanításait megértette, elfogadta és követi. Vagy ahogy az én esetembe történt, Buddha tanításait megismerve felkiáltottam magamban: De hiszen ezt én is mondhattam volna! Tehát ilyesformán én megértettem saját természetemet, elfogadtam azt, és követem is, és mivel saját természetem megegyezik a Buddháéval (egészen természetszerűleg, ez most csöppet sem nagyzás, kérdezzék csak meg a többi buddhista teoretikust), ezért buddhista vagyok. A kérdésre: milyen buddhista, még ma is rettenetesen zavarba jövök. Próbáltam már ezerféleképpen megmagyarázni
Hát így jártam a buddhista kollégákkal.
És valami rémségesen hasonló dolog történt velem, amikor kitántorogtam édes hazámból, Magyarországról. A nagy ismeretlenben kerestem a magyarok társaságát. Legelébb ötvenhatosokat talál az ember. Na, azok igen furcsán néznek arra, aki a kommunizmusban született, nevelkedett fel – tehát nyilvánvalóan full kommunista. Ha meg nem kommunista, akkor hogy a francba tudott harminchányévig ott élni fizikai-mentális sérülések nélkül. És ha nem sajnálom őket mélységesen, és nem tekintem őket hatalmas történelmi hősöknek, akkor végleg elástam magam náluk.
Aztán ott vannak az erdélyiek – akik nem elégedtek meg az anyaország kegyeivel és továbbtántorogtak, a transz-szilvóriumiak. Belőlük itt is sok van, kicsit anakronikusan beszélnek, öltözködnek, és a Kós Károlyi transz-szilvórizmust terjesztik a svédországi magyar irodalomban is. Ez a két csoport adja a svédországi magyarság kilencven százalékát. A jugoszláviai magyarok itt is kisebbségben vannak, ironikusan folydogálnak bele a dolgokba itt-ott, a helyi szinekbe egészben vagy részben beleolvadtak, szintúgy a kárpátaljai, tótországi és cigány kollégáik.
Nos, ezután felteszik az embernek a kérdést: te honnan jöttél?erdélyi, jugoszláviai vagy? Debrecenben laktam legutoljára. Hmmmmm. Debrecenben? Akkor te kismagyarországi vagy! Abszolút kisebbség!
Nos, én így élem meg a buddhistaságot és a magyarságot itt, Svédországban. És ezzel a kicsit univerzális magyar címerrel csak ezt akartam jelezni. Igen, mondhatnánk, revizionista címer, de nem találtam jobbat azt kifejezni, amit kedves barátom (nyilván jugoszláviai magyar, ez látszik a stílusból) így fogalmazott meg: patkány és magyar mindenhol van.
.
.
.
.
.
(Kösz, Bozsik!)
2006-08-04
Megmagyarázom magam
...........
Jávorszarvas - át kellett váltanom a billentyűzetet svédről magyarra, hogy le tudjam írni.
Svédül (vissza a svéd ábécére): älg (ejtsd: elj)
A leghíresebb svéd jávorszarvas:
A jávorszarvas egy böhöm nagy állat. Az első nyáron itt, Svédországban csak állatkertben volt szerencsém találkozni vele, a stockholmi Skanzenben. Akkor úgy meglepődtem (csak számít a méret!), hogy egy ideig nem mertem egyedül kimenni az erdőbe otthon (itthon) sem. Ott, Stockholmban kereszteltem át a jávorszarvast svéd zsiráffá. Itt, a mi erdőnkben épp úgy őshonos, mint mindenütt Skandináviában. Egy magyar embernek ez a zsiráf elnevezés többet mondd, mint a szarvas, mert ne úgy tessék elképzelni, hogy egyszer csak jön az úton velünk szemben egy kecses agancskoronás jószág. Nem, nem. A jávorszarvas egyáltalán nem kecses, nem jószág, hanem egy böhöm nagy áááááállat. Mintha a zsiráfnak a hosszú nyakát kihagyták volna, és a koponyájának tetején valami hatalmas elszáradt karácsonyfát felejtettek volna - így tessék elképzelni. Mindehhez zsiráfos hosszú lábak és irdatlan hústömeg párosul - ez utóbbi ha az ember kocsiján landol, az isten irgalmazzon neki. Márpedig ezek a böhöm állatok Skandináviaszerte ugye őshonosak, és az allemansrätt (magyarul is elmagyarázom majd egyszer, hogy az mi) szerint szabadon kószálhatnak, ha kedvük szottyan még az autók előtt is botladozhatnak - mert a kecses ugrálást tessék gyorsan elfelejteni. Két tonnás fenékkel, megnézém, melyik állat (!) tud kecsesen ugrálni! Egyszóval a jávorszarvasok buták, esetlenek, idétlenek, málék, alkalomadtán veszélyesek, gyakorta berúgnak és randalíroznak - tehát teljesen jogosan lehetnek Svédország jelképe!
........
Hogy jövök én mindehhez? Nagyjából sehogy, az utóbbi három évet leszámítva. Azóta lakom a jávorszarvasok és egyéb marhák által benépesített Skandináv-félszigeten.Három éve próbálom ezeket az állatokat megfigyelni, megérteni, szarvaslesemet Nyugat-Svédországban építettem fel, egészen közel a norvég határhoz. A térséget Bohuslännek hívják, és főleg kis halászvároskáiról nevezetes, de természetesen jávorszarvasok itt is vannak. S ha vannak, hát meg lehet figyelni őket. Megfigyeléseimet szeretném megosztani itt a kedves magyar olvasókkal. Tekinthető tehát ez a blog vadásznaplónak is, ha vadásznék. De mivel elvetemült pacifista, átkozott vegetáriánus, és általában buddhista vagyok - nem vadászom. Mitöbb ellenzem is a skandináv nemzeti sportnak tekinthető jávorszarvas-vadászatot. Tehát lövöldözésre, véres fordulatra, vadászkések villanására, vadászkutyák csaholására, trófeák szemlére tételére, a hús szétosztására, feldolgozására, elkészítésére, felfalására, megemesztésére és defekálására senki se számítson. Eme békés honlapon egy igen jámbor honleány igyekszik észrevételeit bepötyögtetni a gépbe: finoman, kecsesen, elegáncsosan - a jávorszarvasles magaslatából.
Jávorszarvas - át kellett váltanom a billentyűzetet svédről magyarra, hogy le tudjam írni.
Svédül (vissza a svéd ábécére): älg (ejtsd: elj)
A leghíresebb svéd jávorszarvas:
A jávorszarvas egy böhöm nagy állat. Az első nyáron itt, Svédországban csak állatkertben volt szerencsém találkozni vele, a stockholmi Skanzenben. Akkor úgy meglepődtem (csak számít a méret!), hogy egy ideig nem mertem egyedül kimenni az erdőbe otthon (itthon) sem. Ott, Stockholmban kereszteltem át a jávorszarvast svéd zsiráffá. Itt, a mi erdőnkben épp úgy őshonos, mint mindenütt Skandináviában. Egy magyar embernek ez a zsiráf elnevezés többet mondd, mint a szarvas, mert ne úgy tessék elképzelni, hogy egyszer csak jön az úton velünk szemben egy kecses agancskoronás jószág. Nem, nem. A jávorszarvas egyáltalán nem kecses, nem jószág, hanem egy böhöm nagy áááááállat. Mintha a zsiráfnak a hosszú nyakát kihagyták volna, és a koponyájának tetején valami hatalmas elszáradt karácsonyfát felejtettek volna - így tessék elképzelni. Mindehhez zsiráfos hosszú lábak és irdatlan hústömeg párosul - ez utóbbi ha az ember kocsiján landol, az isten irgalmazzon neki. Márpedig ezek a böhöm állatok Skandináviaszerte ugye őshonosak, és az allemansrätt (magyarul is elmagyarázom majd egyszer, hogy az mi) szerint szabadon kószálhatnak, ha kedvük szottyan még az autók előtt is botladozhatnak - mert a kecses ugrálást tessék gyorsan elfelejteni. Két tonnás fenékkel, megnézém, melyik állat (!) tud kecsesen ugrálni! Egyszóval a jávorszarvasok buták, esetlenek, idétlenek, málék, alkalomadtán veszélyesek, gyakorta berúgnak és randalíroznak - tehát teljesen jogosan lehetnek Svédország jelképe!
........
Hogy jövök én mindehhez? Nagyjából sehogy, az utóbbi három évet leszámítva. Azóta lakom a jávorszarvasok és egyéb marhák által benépesített Skandináv-félszigeten.Három éve próbálom ezeket az állatokat megfigyelni, megérteni, szarvaslesemet Nyugat-Svédországban építettem fel, egészen közel a norvég határhoz. A térséget Bohuslännek hívják, és főleg kis halászvároskáiról nevezetes, de természetesen jávorszarvasok itt is vannak. S ha vannak, hát meg lehet figyelni őket. Megfigyeléseimet szeretném megosztani itt a kedves magyar olvasókkal. Tekinthető tehát ez a blog vadásznaplónak is, ha vadásznék. De mivel elvetemült pacifista, átkozott vegetáriánus, és általában buddhista vagyok - nem vadászom. Mitöbb ellenzem is a skandináv nemzeti sportnak tekinthető jávorszarvas-vadászatot. Tehát lövöldözésre, véres fordulatra, vadászkések villanására, vadászkutyák csaholására, trófeák szemlére tételére, a hús szétosztására, feldolgozására, elkészítésére, felfalására, megemesztésére és defekálására senki se számítson. Eme békés honlapon egy igen jámbor honleány igyekszik észrevételeit bepötyögtetni a gépbe: finoman, kecsesen, elegáncsosan - a jávorszarvasles magaslatából.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
